Az utóbbi időben látványosan megváltozott az AI cégek pénzügyi helyzete, mivel egyre többen küzdenek tőkehiánnyal. A befektetők visszahúzódnak, miközben a mesterséges intelligencia cégek kiugróan magas veszteségeket termelnek, a felhasználók pedig nem hajlandók fizetni a rendszerek használatáért. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel az iparág fenntarthatóságával kapcsolatban.
Felmerül, vajon létezhet-e életképes üzleti modell a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) számára, amikor a működtetésük költsége jelentősen túllépi a bevételeiket. Az olyan cégek, mint az OpenAI és az Anthropic, új lehetőségek után kutatnak, legyen szó a reklámbevételek felé fordulásról vagy új befektetők bevonásáról. A közelmúltban az OpenAI bejelentette a hirdetések tesztelését a ChatGPT ingyenes és olcsóbb csomagjaiban, amivel cseppet sem titkoltan a felhasználói adatok védelmének fontosságára is rávilágítottak.
Ugyanakkor már megtapasztalhattuk, hogyan alakultak a dolgok, amikor más technológiai óriások, például a Google, hasonló üzleti modelleket vezettek be. Ráadásul az AI fejlesztés költségei egyre inkább nőnek, miközben a fejlődés lassul. Ezt jól mutatja, hogy a legújabb modellek fejlesztése már sokszoros erőforrást kíván, miközben egyre kisebbek az előrelépések.
Érdekes tanulság, hogy egyes szereplők – mint az Apple – inkább kihagyták a hatalmas AI beruházásokat, mások viszont, mint a Google és az XAI (Elon Musk cége), óriási összegeket költenek adatközpontokra és fejlesztésekre. Emellett az éppen csak induló startupok is óriási értékelést élveznek konkrét termék vagy eredmény nélkül. A történet bővelkedik példákban kockázatos befektetésekről, belső konfliktusokról és gyorsan változó piaci környezetről.
