A Sony újabb jelentős áremelést jelentett be a PlayStation 5 különböző modelljeinél, amelyek immár jóval drágábbak, mint bevezetésükkor. Nem csak a Sony döntött így; a Microsoft és a Nintendo is hasonlóan járt el, ahogy általános iparági trend bontakozik ki. A hardverek árai emelkednek, miközben a játékok és előfizetések díjai is folyamatosan nőnek, ezzel szembemenve a korábbi generációk árpolitikájával, amikor a konzolok olcsóbbá váltak az idő előrehaladtával.
A piaci változások hátterében több tényező áll: komoly alkatrészhiány, különösen a memória (RAM) területén, amit az AI adatközpontok igényei generáltak, továbbá magas vámok és geopolitikai feszültségek. Ezenkívül a játékipar költségei is drasztikusan megemelkedtek, főleg a nagy költségvetésű AAA címeknél, amelyek egyre nagyobb pénzügyi kockázatot jelentenek, és emiatt a fejlesztők kevésbé vállalnak újdonságokat, inkább a biztos sikert hozó folytatásokra koncentrálnak.
A videó összehasonlítja a konzolpiac múltját és jelenét: korábban a hardvert akár veszteséggel is árulták, hogy minél több vevőt vonzzanak, most viszont egy luxustermék irányába mozdul el az iparág. Felvetődik kardinális kérdésként: vajon normális, hogy a játékhoz való hozzáférés egyre kevesebbek számára elérhető? A pálya szélén maradók számára a mobiljátékok sem kecsegtetnek, hiszen ott szinte csak agresszíven hirdetett, silány játékélmény található.
További érdekes kérdések vetődnek fel: Mi történik, amikor az aktuális alkatrészhiány (például a RAM-válság) véget ér? Visszacsökkennek-e az árak, vagy az emelkedés végérvényesen velünk marad? Mennyi mozgástere van még a fogyasztónak, amikor a piacot néhány nagy szereplő uralja, és a verseny minimálisra csökken? Ezek a tendenciák meglehetősen sötét képet festenek a videojátékok jövőjéről, ahol a hozzáférés tovább szűkülhet.
