Két vásárló kapja ugyanazt a bevásárlólistát, de csak egyikük választhat organikus címkével ellátott termékeket: hamar kiderül, hogy ezekért jelentősen többet kell fizetni. A zöldségek, gyümölcsök és húsok ára akár 70%-kal magasabb is lehet az organikus változatban, mint a hagyományosban – felmerül tehát a kérdés, hogy mi áll az árkülönbség mögött, és valóban megéri-e az organikus élelmiszer a felárat.
A riport részletesen bemutatja, hogyan alakult ki az organikus élelmiszerek rendszere az Egyesült Államokban: a második világháború után bevezetett szintetikus vegyszerek és a DDT széleskörű elterjedése váltotta ki azt az igényt, hogy megbízható, vegyszermentes alternatívákat keressenek a fogyasztók. Különös hangsúlyt kapnak a szabályozás útvesztői, a hivatalos tanúsítástól kezdve egészen a belépési költségekig.
A néző betekintést nyer két eltérő méretű gazdaság mindennapjaiba: egy nagy multinacionális farm és egy családi tulajdonú áfonyás gazda küzdelmeibe. Az előbbi könnyebben viseli az organikus termelés többletköltségeit és a tanúsítással járó adminisztrációt, míg az utóbbi már nem tudta finanszírozni a hivatalos „organikus” minősítést, noha továbbra is természetes módszerekkel dolgozik.
Felszínre kerülnek olyan témák is, mint például: mennyire jelent értéknövekedést a „zöld” pecsét, vajon valóban egészségesebb-e az organikus élelmiszer, miként hathat a fogyasztói bizalom egyes címkékre, és hogyan alakul a piac a fiatalabb generációk vásárlási szokásainak tükrében. Vizsgálják azt is, van-e jelentősége organikus címkét keresni adott termékeknél, vagy inkább a vásárlók és termelők anyagi teherbírása határozza meg, hogy ki mit választ.
