Lehetséges egy órát venni akár egy dollárért is, miközben más modellek ára elérheti a tízmillió dollárt. Az óriási árbeli különbségek okaira keresi a magyarázatot ez az elemzés. A különböző árkategóriákon keresztül bemutatja, min múlik egy karóra ára, és milyen tényezők játszanak szerepet a gyártásban, a márkázásban, illetve a piaci értékben.
Megismerhetjük azokat az extrém olcsó órákat, amelyek minősége megkérdőjelezhető, és a turistacsapda kategóriába tartoznak. Japán és kínai olcsó órákat ugyanúgy tárgyal, mint a svájci gyártók legismertebb mechanikus szerkezeteit, de a mikrobrandek felemelkedése és a közvetlen fogyasztói értékesítés is fókuszba kerül.
A világ legismertebb márkái, mint például az Omega vagy a Rolex, prémium, presztízsorientált stratégiákat követnek, ahol az árat nemcsak a gyártási költségek, hanem a márkahírnév és a kézi munka aránya is jelentősen befolyásolja. Felmerül a kérdés: tényleg indokoltak ezek a magas árszintek, és milyen hozzáadott értéket képviselnek valójában?
Külön fejezetet kapnak a rendkívül exkluzív, kézzel készített vagy hiperbonyolult órák, illetve aukciókon elért rekordárak is. Milyen érdekek mozgatják a gyűjtőket és a befektetőket, amikor akár több millió dollárt is kiadnak egyetlen használt időmérőért?
