Az évszázadok óta világszerte keresett fűszer, a sáfrány, különlegességének, intenzív színének és ízének köszönhetően mindig is kiemelkedően drága árucikk volt. Ennek a jellegzetes vörös fűszernek az egyedisége abban rejlik, hogy kizárólag a krókusz virágának bibe részéből nyerhető ki, ami igen bonyolult és munkaigényes betakarítási folyamatot igényel.
Ősidők óta a sáfrány szerepet játszik a festészetben, a gyógyászatban és az étkezési szokásokban is. Különféle történelmi alakok és civilizációk kötődnek hozzá: az ókori görög freskóktól kezdve a perzsa uralkodókig, egészen a középkori európai kereskedőkig, akiknél még a hamisítókat is halállal büntették.
A termesztés technológiai kihívásai és a genetikai adottságok miatt a növény minden példánya klón, amelynek eredete Dél-Görögországba vezethető vissza. Mivel a szaporítása csak ivartalan úton lehetséges, a fajta nemesítése alig lehetséges, és még ma is ősi, manuális módszerekkel szüretelik.
Felmerül a kérdés: fenntartható-e továbbra is ez a különösen értékes fűszer előállítása, amely generációk munkáját és hagyományait ötvözi, miközben a modern tudomány próbál alternatív utakat keresni a termesztés egyszerűsítésére és az éghajlati bizonytalanságok leküzdésére?
