A fizikalizmus fogalma elsőre egyszerűnek tűnhet: minden csak a fizikai világ része. De vajon mit is jelent pontosan, hogy valami fizikai? Nem könnyű meghatározni ezt a kérdést, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a modern fizika folyamatosan fejlődik, és a jövőben teljesen másképp gondolkodhatunk a világ alapvető összetevőiről.
A gondolkodók régi dilemmája, hogy matematikai objektumokat, például a halmazelméletben szereplő halmazokat tekinthetjük-e fizikai létezőknek. Ezek létezését szinte minden fizikus elfogadja a matematika eszközeként, mégis nehéz lenne az üres halmazt vagy egy regény fogalmát a fizikai világ részének nevezni.
Felmerül a kérdés: Van-e valami, ami túlmutat a fizikalista világszemléleten? És vajon hogyan tesztelhető egy olyan elmélet, amely természeténél fogva éppen elzárkózik az empirikus vizsgálatok elől? Ez a beszélgetés arra hívja fel a figyelmet, mennyire összetett a fizikalizmus pontos értelmezése, és mennyire vitatott, hogy a tudomány eszköztára elegendő-e minden létező magyarázatára.
Izgalmas vita bontakozik ki arról is, hol húzódik a határ a konkrét fizikai tárgyak – például egy könyv példánya – és az elvont entitások, például egy regény vagy a matematikai halmazok között. Ezek a kérdések elvezetnek a metafizika határterületeire, ahol a választ már nem feltétlenül a fizika adja meg.
