A beszélgetés kiindulópontja az a gondolat, hogy a globális világrend jelenleg összeomlóban van, és a változások jóval túlmutatnak Donald Trump személyén. A résztvevők a 20. század második felét meghatározó világgazdasági és biztonságpolitikai rendszerek felbomlását elemzik, különös tekintettel arra, hogyan határozták meg a kereskedelem és a demográfia globális trendjei már Trump előtt is ezt a folyamatot.
Felvetődik, hogy az Egyesült Államok által dominált biztonsági-kereskedelmi struktúra fiskális és politikai fenntarthatósága egyre nehezebbé vált a hidegháború lezárulta óta. Az országok önállóbbak lettek, elvesztették az egységes fenyegetettségtudatot (pl. atomveszély), miközben a fő szövetségi rendszerek – NATO, távol-keleti szövetségek – egyre több ellentéttel küzdenek.
A beszélgetés középpontjában az áll, hogy a nyugati demográfia öregedésével a munkaerő és a fogyasztás szűkül, ami alapvetően átalakítja az ismert gazdasági modelleket. Felmerül a kérdés: milyen új gazdasági és társadalmi rendszerek születhetnek, hogyan kísérleteznek ezekkel egyes országok – és mi történik akkor, ha ezek a kísérletek kudarcot vallanak.
Hosszan elemzik, hogy a világgazdasági specializáció visszarendeződése, a globális ellátási láncok széttöredezése technológiai és életszínvonalbeli visszalépést is jelenthet. Szemléletes történelmi párhuzamok (fekete halál, reneszánsz) segítenek megérteni a demográfiai összeomlás társadalmi következményeit. Az USA és Kína, illetve más régiók viszonyát, lehetséges kimeneteleit, a demográfiai hanyatlás geopolitikai következményeit is megvitatják.
Foglalkoznak azzal is, hogy a jelenlegi amerikai belpolitikai struktúra — a két nagy párt válsága, az új nemzeti identitás keresése — hogyan akadályozza a stratégiai alkalmazkodást. Szóba kerül az információs zavar, a média- és közösségi média hatása, valamint a migrációs és integrációs problémák is, mindezt globális és helyi példákkal illusztrálva.
