Az első részben a munkahelyi csendesség és visszahúzódó magatartás munkahelyi megítéléséről esik szó. Felvetődik, hogy milyen hatást gyakorolhat a kollégákra az, ha valaki a munkájára koncentrál, keveset beszél, és ebből akár félreértések is származhatnak, például azt gondolhatják, hogy az illető nem kedveli őket.
Érdekes kérdés, mit lehet tenni azért, hogy ezek a téves benyomások ne gátolják a jó munkahelyi kapcsolatokat, miközben a saját munkamódszerből sem kell feltétlenül engedni. Megjelenik az is, hogy a kommunikáció nem csupán társasági eszköz, hanem a szakmai előmenetel szempontjából is kulcsfontosságú lehet, hiszen a szakmai hírnév a személyes kapcsolatokon keresztül is terjed.
Később a munkahelyi menedzsment és a csapatdinamika kérdése kerül előtérbe: hogyan kezelik a vezetők a különféle elvárásokat, konfliktusokat, illetve mi teszi könnyebbé vagy gördülékenyebbé a közös munkát. Felmerül, hogyan lehet jó kolléga lenni anélkül, hogy feltétlenül társasági központokká válnánk.
A továbbiakban szó esik az árazás és árajánlatadás gyakorlati dilemmáiról is, különböző iparági példákon keresztül. Megkérdőjeleződik, hogyan érdemes egy munkára ajánlatot tenni, ha az ügyfél nem árulja el a költségvetési keretét, és miként lehet a „piac által meghatározott” árat megcélozni, akár ügyes taktikákkal is.
