Az időérzetünk elválaszthatatlannak tűnik a valóságtól: mintha rendíthetetlenül előrefelé haladna, az okok megelőzik a következményeket, és csak a múltat tudjuk felidézni. Modern fizikai elméletek azonban alapvetően kérdőjelezik meg e tapasztalatainkat. Vajon az idő folyása csupán illúzió, és tényleg különbséget kell tennünk múlt, jelen és jövő között?
A videó Einstein relativitáselméletéből kiindulva bemutatja, hogy a téridő egy négydimenziós „blokkokból” álló szerkezetként is felfogható, amelyben minden esemény – a múltbeli, jelenlegi és jövőbeni – egyszerre létezik. Ebben a keretrendszerben a változás érzékelése és az emlékezés is pusztán tudatunk működésén múlik. De vajon tényleg nincsenek igazi változások, csak pillanatképek sorozatából épül fel a valóság?
A fizika szerint az idő irányát egyedül az entrópia, azaz a rendezetlenség növekedésének törvénye határozza meg. Miért csak előre, a növekvő entrópia irányába érzékeljük az időt, ha az alapvető fizikai törvények mindkét irányt egyenrangúnak kezelik? Mi az oka annak, hogy a tudatossághoz és az emlékezéshez is szükség van az entrópia növekedésére?
Az idő relatív: az események időtartama függhet a megfigyelő sebességétől vagy gravitációs helyzetétől. Hétköznapi példáktól egészen a filmekben ábrázolt extrém időutazási helyzetekig, mint amilyenek az Interstellárban is láthatók, sorra veszi az elméleti lehetőségeket és azok tudományos alapjait.
Mi történne, ha az egész univerzumban megállna az idő, vagy ha csak egyetlen személyre szűkülne le az időtapasztalat? A videó tudományos magyarázatokat keres ezekre a kérdésekre, és felveti a téridő lehetséges manipulációinak ötletét is, például az időhurkok vagy féreglyukak révén történő hátrafelé utazást Einstein egyenleteinek lehetséges megoldásaiként.
Filozófiai és tudományos kérdések sora merül fel: vajon az univerzum kezdeti, legalacsonyabb entrópiájának mi lehetett az oka? Miért éppen ebben az irányban tapasztaljuk az időt? Létezhetnek párhuzamos világegyetemek, ahol az idő visszafelé halad? Ezek a dilemmák ma is a modern fizika legnagyobb rejtélyei közé tartoznak.
