Az egykori, reklámmentes és adatvédelmi szempontból kiemelkedő WhatsApp mára hatalmas átalakuláson ment keresztül. Az alapítók, John Kum és Brian Actton, eredeti célja a felhasználók privát kommunikációjának védelme volt, amelyet végül a Facebook felvásárlása sodort kényes helyzetbe.
A Facebook 2014-es akvizíciója után fokozatosan megjelentek a felhasználók adatainak összekapcsolásával járó politikák. 2021-ben radikális szerződésmódosításra kényszerültek a felhasználók, amely során jelentősen kibővült az adatgyűjtés mértéke – többek között eszközazonosítók, státuszadatok és csoportinformációk is átadhatók lettek a Facebook számára.
A döntés erőteljes felháborodást váltott ki, különösen azután, hogy az opció elutasítása a szolgáltatás elvesztésével járt. Sokan az alternatívák, például a Signal és a Telegram felé fordultak, miközben a WhatsApp különböző kommunikációs csatornákon próbálta csillapítani a válságot.
Nemcsak a felhasználók, hanem kormányzati szervek, adatvédelmi hatóságok is vizsgálni kezdték a WhatsApp új szabályait. Míg egyes országok azt kifogásolták, hogy túl sok adat kerül a Facebookhoz, addig mások – például az indiai kormány – azt kérték számon, hogy tartsák fenn a platformon a nyomozati hozzáférés lehetőségét. A szabályozói és piaci nyomások összetett kérdéseket vetnek fel a digitális adatvédelem, a reklámpolitika és a platformfüggetlenség jövőjével kapcsolatban.
