Az Európai Unió évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a globális szabályozási térben: az úgynevezett brüsszeli hatás révén az európai normák és előírások világszerte elterjedtek. Sokáig a kontinens gazdasági és politikai befolyásához hozzájárult, hogy nemzetközi vállalatok is az EU szabályait saját piacaikra vezették be.
Az utóbbi időszakban azonban érezhetően csökkent az európai szabályozás vonzereje. A globális gazdasági erőviszonyok átrendeződése, az EU belső nehézségei és a szabályozások bonyolultsága miatt több ország és vállalat inkább más piacokra koncentrál, vagy egyszerűen elkerüli az európai előírásokat.
A videóban példákon keresztül mutatják be, hogy több jelentős uniós szabályozást – például a mesterséges intelligenciára vagy az erdőirtás elleni törvényre vonatkozóan – elhalasztottak vagy átdolgoztak külső és belső nyomás hatására. Az is szóba kerül, hogy miként változik meg a multinacionális cégek stratégiája a növekvő ázsiai és közel-keleti piacok fényében, és milyen kihívásokat tartogat az uniós szabályozás jövője.
Felvetődik a kérdés: vajon mi marad az Európai Unió globális befolyásából, ha a brüsszeli hatás valóban megszűnik, és a többi régió nem követi többé az uniós példát? Milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha az EU továbbra is úgy működik, mintha továbbra is szabályozási szuperhatalom lenne?
