Richard Reeves a férfi identitás és az online befolyásolók körüli kérdéseket tárgyalja. Felveti, hogy egy „progresszív Andrew Tate” kitalálása vagy az online alternatív szerepmodellek mesterséges létrehozása nem jelent valódi megoldást a férfiak radikalizálódása ellen.
Rávilágít arra, hogy a hiteles, hétköznapi férfi szerepmodellek – például tanárok, edzők, apák, nagybácsik – valódi példaként szolgálhatnak a fiúknak és fiatal férfiaknak. Reeves szerint a személyes tapasztalatok és az élő példák többet érnek, mint az online tanácsok.
A videó kitér a szülők, tanárok és szakpolitikusok reakcióira is, amikor a fiúk reakciós vagy nőellenes tartalmakkal találkoznak az interneten. Reeves kiemeli, mennyire fontos a nyitott, kíváncsi hozzáállás ilyen helyzetekben: a tiltás helyett inkább a párbeszédre kell törekedni.
Érdekes kérdéseket vet fel az egy- és vegyes nemű terek, például a Boy Scouts/Girl Scouts esetében; vizsgálja, hogyan járulhatnak ezek hozzá a fiúk és lányok személyiségfejlődéséhez, érzelmi készségeihez és társas kapcsolataihoz.
Arra is kitér, hogy a férfiak közötti kommunikáció, az úgynevezett „váll-váll mellett” típusú társalgások, milyen jelentős szerepet játszanak a kapcsolatteremtésben, fejlődésben és akár mentálhigiénés támogatásban. A sport- vagy szabadidős csapattevékenységek és edzők szerepe szintén alaposan előkerül az elemzés során.
Végül a tanárok nemi arányainak változásáról is beszél; Reeves szerint a férfi szerepmodellek jelenléte az oktatásban különösen fontos, például azok számára, akiknek nincs apafigurájuk az életükben.
