Mi motiválja azokat az embereket, akik nap mint nap mások életéért dolgoznak, mégis gyakran úgy érzik, hogy nem számítanak igazán? Greg, a tűzoltó példáján keresztül betekintést nyerünk abba, hogyan nehezítheti meg a visszacsatolás hiánya a segítő szakmákban dolgozók életét, és milyen lelki nehézségeket okozhat az eredmények ismeretének hiánya.
A mindennapokban sokan keresik annak jeleit, hogy ténylegesen számít-e a munkájuk és létezésük a világban. Az orvostól a főiskolai hallgatón át az idősekig számos példán keresztül jelennek meg az önértékelési kérdések, és az az érzés, amikor egyénenként vagy akár generációkon átívelően csökken a fontosságunk percepciója.
Az előadó saját kutatásaira és személyes történetekre támaszkodva teszi fel a kérdést: hogyan tudjuk megélni, hogy értékesek vagyunk, és hogyan segíthetne ebben a közösség, a munkahelyi környezet, vagy éppen az, ha tudatosan egymás felé fordulunk? A közös tapasztalatok, mint például egy wisconsini gyár vagy egy holland áruházlánc speciális kasszái, rámutatnak arra, hogy apró gesztusokkal, odafigyeléssel is sokat tehetünk egymásért és önmagunkért.
Felvetődik a kérdés, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése milyen hatással lesz az egyén önértékelésére, és mi lehet az ellenszere annak az érzésnek, amikor valaki feleslegesnek vagy pótléknak érzi magát. Mindezek mellett hangsúlyos, mennyire lényeges a kapcsolati háló, a támogatás és az öngondoskodás egyensúlya az egészséges közösségi életben.
