Az élelmiszerek és mindennapi fogyasztási cikkek méretének csökkenése és árának növekedése számos vásárlónak feltűnik, amikor csomagolt árut vásárolnak, például chipset vagy müzlit. Ilyenkor gyakran szembesülnek azzal a jelenséggel, hogy a csomagban több a levegő, mint az étel, miközben a termék ára folyamatosan emelkedik.
A jelenség mögött álló okokat több oldalról is megvizsgálja a videó: szóba kerül a ‘shrinkflation’, ahol a termék mennyisége csökken, de ára változatlan vagy nő, valamint a ‘skimpflation’, amikor a gyártók az alapanyagok minőségét rontják le. Külön érdekesség, hogy ezek a gyakorlatok nemcsak az inflációra való reakcióként jelennek meg, hanem sokszor profitmaximalizálási céllal.
Felmerül az a kérdés is, vajon mennyiben tehetők felelőssé a vállalatok, illetve más gazdasági szereplők, például a jegybankok, amelyek pénznyomtatással gerjesztik az inflációt. A videó bemutatja azt is, hogyan használják ki a cégek a vásárlók érzékelésének korlátait: amíg a mennyiség csökkenése nem tűnik fel az átlagfogyasztónak, addig szinte észrevétlenül csökken a termék tartalma.
A bemutatott példákban szó esik a hatóságok és kormányok szabályozási kísérleteiről, amelyek célja a fogyasztók védelme, valamint arról, hogy ezek mennyire hatékonyak. Mindezek mellett a társadalmi reakciók és a piac önszabályozó mechanizmusai is fókuszba kerülnek.
Érdekes etikai és gazdasági kérdés, hogy hol a határ a túlzott profitszerzés és az indokolt áremelés között, illetve hogyan reagálhatnak erre a fogyasztók akár nemzetközi szinten is. A videó igyekszik több nézőpontból megvilágítani, miért érezzük úgy, hogy egyre többet fizetünk egyre kevesebbért, és milyen tényezők állnak a folyamat hátterében.
