Az elektromos áram árának alakulása az Egyesült Királyságban az utóbbi időszakban drámai emelkedésen ment keresztül, sokakban keltve értetlenséget, hogy miért emelkednek az árak, miközben az energia nagy része már olcsó megújuló forrásokból származik.
Felszínre kerülnek olyan fontos témák is, mint az árképzési rendszer működése: a legtöbb európai országban egy úgynevezett marginális árképzéssel szabják meg az árakat, ahol a teljes piaci ár a legdrágább működő erőműhöz igazodik, amely a kereslet kielégítéséhez még szükséges – ez pedig gyakran a gázalapú erőmű.
Elemzik továbbá, hogy miért játszik ilyen domináns szerepet a gáz az árképzésben, miközben a piacon egyre nagyobb arányban jelennek meg megújuló források. Ehhez olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a tárolókapacitás, az áramhálózat nemzetközi összekapcsoltsága és a szerződések felépítése.
Kiemelődik, hogy többféle reformötlet is született – például hosszú távú árfixáló szerződések, vagy amerikai mintára helyi, úgynevezett nodális árképzés bevezetése –, viszont ezek mind eltérő következményekkel járnak, illetve bonyolult kompromisszumokat kívánnak.
Mindezeken keresztül napjaink egyik legmeghatározóbb energiaügyi dilemmája rajzolódik ki: hogyan lehetne az árakat igazságosabban alakítani, hogy a fogyasztók is érezzék a megújulók olcsóságát, miközben a rendszer stabilitása is megmaradjon?
