Az elmúlt években az adatközpontok villamosenergia-igénye drámaian megnövekedett, különösen az MI-technológiák elterjedésével. Egy tipikus, mesterséges intelligenciára fejlesztett adatközpont annyi energiát fogyaszt, mint egy kisebb város, és a teljes adatfeldolgozás globális energiaigénye 2030-ra több mint kétszeresére nőhet a jelenlegi szinthez képest.
Ennek a robbanásszerű növekedésnek az egyik következménye, hogy az energiaszolgáltatók és a nagyvállalatok – például a Microsoft, Meta, Amazon és Google – mind a nukleáris energia felé fordultak, hogy biztosítani tudják az óriási energiaigényt. A Microsoft például egy legendás atomreaktort, a Three Mile Island-et hozza vissza a termelésbe, amely több évtizede részben leállt egy hírhedt baleset miatt.
A videóban hangsúlyosan jelennek meg a növekvő villanyszámlák, a lakossági ellenállás az új adatközpontokkal szemben, valamint a politikai feszültségek, hiszen egyre többen kérdőjelezik meg, kinek kell megfizetnie az MI-hez kötődő energiaköltségeket. Az adatközpontok növekvő száma már most is érezteti hatását az USA egyes államaiban, ahol jelentősen emelkedtek a villamosenergia-árak.
Felmerül a kérdés, hogy a közeljövőben képesek lesznek-e a kvantumszámítógépek jelentősen csökkenteni az energiafelhasználást, illetve hogy a nukleáris, fúziós és egyéb innovatív megoldások milyen szerepet játszhatnak az MI energiaéhségének kiszolgálásában. A technológiai fejlődés és az energiaszektor összefonódása fórumtémává vált, rámutatva arra, hogy az „intelligencia bősége” csak „energia bőségével” valósulhat meg.
