Kiemelkedő presztízsű egyetemek, mint a Princeton, MIT, Harvard vagy Stanford, minden évben vezetik a rangsorokat, de felmerül a kérdés: valóban ezek jelentik a legjobb választást mindenki számára?
Egy új típusú rangsor figyelembe veszi, hogy mit kínálnak azok az intézmények, amelyek nem feltétlenül állnak a listák élén. Ezek a főiskolák és egyetemek nagyobb hozzáférést, értékalapú képzési lehetőséget és pozitív eredményeket nyújtanak hallgatóiknak. A videóban Jeffrey Selingo, felsőoktatási szakértő, olyan kulcsfontosságú kérdéseket vet fel, mint hogy a jelenlegi elit-központú rendszer mennyire fenntartható, és valójában mi alapján döntenek az egyes intézmények arról, kit vesznek fel.
A beszélgetés során szóba kerül, milyen tévhitek élnek a szülők és a közösség körében az egyetemi elvárásokkal kapcsolatban, és hogy a rangkórság miként nehezíti meg a családok és a fiatalok életét. Új szempontokat ismerhetünk meg a hallgatói boldogulásról és arról, milyen különbségek tapasztalhatók a hallgatók elégedettségében a hagyományosan kevésbé szelektív intézményekben.
Téma az is, hogyan alakítja át a diákokra nehezedő nyomás a középiskolás éveket, és miért lenne fontos eldönteni, érdemes-e vakon követni a presztízst és a visszautasítási arányokat, vagy inkább a személyes fejlődést, boldogságot és mentális egészséget helyezzük előtérbe a felvételi folyamat során?
