Oliver Burkeman szerző önmagát „gyógyuló produktivitásmániásként” jellemzi. Arra világít rá, hogy sokszor nemcsak a problémákkal, hanem azok puszta létezésével is küzdünk. Gyakran háborgunk amiatt, hogy életünkben vagy munkánkban akadályok merülnek fel, és azt gondoljuk, hogy ezeknek nem is kellene jelen lenniük.
Felvetődik, hogy vajon mennyire lenne üres és jelentéktelen egy élet, ahol sosem ütköznénk nehézségekbe. A problémák lényegében a saját korlátaink és a valóság találkozásából erednek, ezek adják sokszor életünk értelmét és energiáját.
Burkeman szerint az elkerülés – legyen szó az anyagi helyzet, egészségügyi aggályok vagy egyszerű hétköznapi teendők halogatásáról – gyakran csak tovább nehezíti a helyzetünket. Egy holland zen szerzetes, Paul Loomans elméletét is bemutatja, amely szerint a halogatott feladatokat „rágcsáló patkányokként” képzelhetjük el, amelyek szüntelenül nyugtalanítanak minket.
Az előadó hangsúlyozza, hogy a problémákhoz való tudatos közeledés, akár csak mentálisan, első lépés lehet a megoldás felé. Megvizsgálja, hogyan küzdhetjük le a komfortzónánkból való kilépés okozta kellemetlenséget, és miért van értelme a legapróbb lépéseket is megbecsülni a fejlődés során.
Foglalkozik azzal is, hogy a változástól, sőt akár az önfejlesztési tanácsoktól való idegenkedés sokszor valójában védelmi mechanizmus, amely érzékeny pontokat érint bennünk.
