Az előadás arra mutat rá, hogyan formálja társadalmunk az ifjúságról alkotott képet, gyakran alábecsülve a serdülők képességeit, szerepét és lehetőségeit. A társadalmi narratíva időről időre változik, de az előítéletes megközelítés megmarad: a tinédzserek hol túlzottan lázadóknak, hol túl szorongóknak, vagy a technológiától túlságosan függőknek vannak beállítva.
Jennifer Pfeifer ismerteti a serdülőkor biológiai alapjait, például a pubertást és az agy fejlődését, miközben hangsúlyozza, hogy ezek a változások nem feltétlenül jelentenek problémát. Felvetődik a kérdés: mennyire játszanak szerepet a biológiai tényezők, és mennyire meghatározóak a társadalmi elvárások, valamint saját testképünk fejlődése ebben a korszakban?
Kitér arra, hogy a fiatalok döntéshozatali képességeit sokszor alábecsülik a felnőttek, jóllehet a kutatások szerint a 16 évesek képesek az érett döntésekre, amennyiben megfelelő körülmények között vannak.
A digitális kor egyik legélesebb vitapontja is előkerül: vajon a közösségi média és az okostelefonok okozzák-e az emelkedő mentális egészségügyi problémákat? A tudományos eredmények alapján más okok gyakran jelentősebbek, például a kortárs kapcsolatok minősége vagy a családi háttér.
Foglalkozik azzal, hogyan segíthetnek a szülők és a felnőttek a fiatalok lelki egészségének megőrzésében, milyen szerepe van a támogató környezetnek és az őszinte kommunikációnak ebben az érzékeny életszakaszban. A résztvevők arra is választ kaphatnak, miért érdemes más szemmel néznünk a serdülőkor kihívásait, és hogyan lehet ebből a fejlődési szakaszból erényt kovácsolni.
