Képzeld el, hogy hosszú évek óta emlékszel egy történetre vagy egy jellegzetes jelenetre egy filmben, egy logóra vagy egy karakterre, majd váratlanul rájössz: soha nem is történt meg, vagy másképp zajlott le. A Mandela-effektus pontosan ilyen zavarba ejtő, kollektív emlékezetbeli torzulásokat jelent, amelyekre az egész világon emberek ezrei esküsznek.
A videó mesél egy személyes iskolai élményről, amelyben a főszereplő és barátja emlékei szerint úszásoktatójuk halálhírét kapták, majd később mégis újra élve találkoztak vele – és másodszor is elhitték, hogy meghalt. Ez a bizarr tapasztalat vezet el a Mandela-effektus általános példáihoz, mint például Mr. Monopoly nem létező monoklija vagy Pikachu állítólagos fekete farka. Rengeteg ismert márka, logó és rajzfilm jellemvonásai válnak a tömegképzelet torzításainak áldozatává.
A videó több világszerte híressé vált Mandela-effektust sorol fel: a Fruit of the Loom logó rejtélyes szarvkosarát, a Looney Tunes versus Looney Toons címproblémát, a Disney-filmek introját, és ikonikus videojátékok, például a Super Mario Brothers vagy a Pokémon félreértelmezett részleteit. Mindezen esetekben emberek milliói őriznek rendíthetetlenül valótlan emlékeket.
Kutatások is foglalkoznak a jelenséggel: egy chicagói pszichológuscsoport például azt vizsgálja, mennyire könnyű vagy nehéz felismerni az eredeti logókat, mennyire határozottan emlékezünk a hamisított verziókra; sőt, azt is kimutatták, hogy még rövid távú memóriateszteken is visszatérnek ezek a kollektív tévedések.
A témát olyan tudományos magyarázatok övezik, mint a séma-alapú emlékezet (vagyis ismerős minták alapján egészítjük ki a hiányzó részleteket), illetve a forrás-összezavarodás, amikor különböző tapasztalatok emlékei keverednek össze. A videó emlékeztet: a memóriánk nem hibátlan, gyakran összemossuk a valóságot és a fantáziát, vagy épp más médiumokból származó tapasztalatokat.
