Japán népessége egyedülálló módon koncentrálódik egy keskeny, mintegy 1200 kilométer hosszú vonal mentén, amely az ország középső és keleti, déli részét szeli át. Ebben a sávban találhatók Japán legnagyobb városai, többek között Tokió, Oszaka és Nagoya, ahol az ország lakosságának jelentős része él.
A videó bemutatja, hogy a természeti adottságok, például a hegyek magas aránya és a síkságok szűkössége miért tették alkalmassá e területeket városépítésre és gazdasági fejlődésre. A sík vidékek mellett a nagy folyók és kiváló természetes kikötők – mint Tokió-öböl és Oszaka-öböl – is kulcsszerepet játszanak abban, hogy ezek a régiók Japán történelmi, gazdasági és politikai központjai lettek.
Szó esik arról is, hogy az óceáni áramlatok és az éghajlati viszonyok hogyan osztják meg az országot; a tengerparti területeken jóval enyhébb a klíma, míg az ország északnyugati részein rekordmennyiségű hó hullik. A belső, hegyes területek nehéz megközelíthetősége is hozzájárult ahhoz, hogy a népesség a partvidékekre és síkságokra koncentrálódjon.
A társadalmi és gazdasági fejlődést tovább gyorsította a közlekedési infrastruktúra fejlődése – például a Shinkansen vonalhálózata –, valamint a történelmi intézkedések, mint például a feudális urak kötelező vándorlása Edo (Tokió) és saját birtokaik között.
A videó végén felmerülnek olyan kérdések, mint hogy ezek a topográfiai, éghajlati és történelmi tényezők milyen hosszú távú hatással voltak Japán modern társadalmára, és hogy a nem mindennapi népsűrűség milyen kihívásokat vagy lehetőségeket teremt a jövőre nézve.
