Az Egyesült Államokban egyre több ember kénytelen szembenézni a hosszú távú munkanélküliség problémájával, amely már több mint 1,8 millió embert érint. Ezek az emberek több mint fél éve keresnek állást – sikertelenül. Az elmúlt évekhez képest jelentősen nőtt ezeknek az álláskeresőknek a száma, miközben a munkanélküliek közel egynegyede már régóta nem talál munkát.
Különösen feltűnő, hogy a munkaerő-piaci kereslet lassult, a cégek visszafogottan vesznek fel új dolgozókat: a felvételi arány folyamatosan csökken, és a jelentkezők közül sokakat egyszerűen figyelmen kívül hagynak. Szakértők szerint a változások mögött több tényező is meghúzódik: a magasabb kamatok, az automatizáció elterjedése és a munkaadók bizonytalansága is nehezíti az elhelyezkedést.
Akkor sem könnyű a helyzet, ha valaki már sok tapasztalatot szerzett vagy kiterjedt kapcsolati hálóval bír. Az ismétlődő elutasítások, valamint a hosszabb álláskeresés nemcsak egzisztenciális, hanem komoly lelki terhet is rónak a munkanélküliekre. A kutatások szerint a hosszú ideig munka nélkül maradó emberek jövedelme még évek múltán is jelentősen elmarad másokétól, miközben mentális és fizikai állapotuk is romolhat.
A hosszú távú munkanélküliség nemcsak személyes tragédia, hanem társadalmi és gazdasági következményekkel is járhat. Az érintett közösségekben emelkedhet a bűnözés és erőszakos cselekmények aránya, a gyermekek pedig gyakran rosszabb esélyekkel vágnak neki a felnőtt életnek. Egyes becslések szerint a munkanélküliségi ráta egy százalékpontos növekedése akár 3%-kal is visszavetheti a gazdasági növekedést, hiszen a fogyasztás a GDP döntő részét képezi.
