A lakáspiaci ügyletek rekord számban hiúsulnak meg, ami számos érdekes kérdést vet fel a jelenlegi gazdasági környezetben. Az érdeklődők és eladók egyre gyakrabban nem tudnak megegyezésre jutni – elsősorban a magas kamatok és az eltérő motivációik miatt.
A vevők oldaláról nézve a dráguló hitelek csökkentik a fizetőképességet és kedvet, míg az eladók sokszor régi, alacsony törlesztőt fizetnek, ezért nincs elég ösztönzőjük a továbblépésre. Ez a feszült helyzet gyakran vezet ahhoz, hogy már aláírt adásvételi szerződések is visszavonásra kerülnek, különösen, ha az ingatlan állapota miatt további ráfordításra lenne szükség.
Emellett a régiós különbségek is izgalmasan alakulnak: például a Midwest (amerikai középnyugat) egyedülálló módon növekvő ingatlanértékeket mutat, mert ott a kereslet felülmúlta a kínálatot, míg Texasban és Floridában az újépítésű lakások miatt csökkennek az árak. E két tendencia is azt mutatja, hogy mennyire változó a piac struktúrája országon belül is.
A lakásárak ugyan emelkednek, ám a drágulás lassabb, mint az infláció, vagyis a valós értékben már kezd erodálódni. Az is kérdés, hogy mi történik majd, ha a jelzáloghitel-kamatok ismét csökkenni kezdenek: vajon ez felhajtja-e az árakat, vagy a kínálat és kereslet egyszerre bővül, így stabilizálódik a piac?
