Az Amazon az utóbbi időszakban megdöbbentően magas, 125 milliárd dolláros tőkeberuházást hajtott végre, amely elsősorban mesterséges intelligencia infrastruktúrára, GPU-kra, saját fejlesztésű Tranium chipekre és adatközpontokra irányul. Ez a technológiai beruházási hullám nem egyedi: az összes nagy ‘hiperskálázó’ – Google, Microsoft, Meta, Oracle és Amazon – drámai mértékben növeli kapacitását.
Miközben a vállalat minden pénzügyi mutató szerint kimagaslóan teljesített – növekvő árbevétel, nyereség és részvényárfolyam – mégis 30 000 fehérgalléros munkavállaló elbocsátása mellett döntöttek. A hivatalos indoklásban a kultúra és a vállalati hatékonyság javítása jelenik meg, miközben számszerűen egyértelmű: a szabadon felhasználható pénzforgalom negatívba fordult, az elmúlt negyedévekben a kiadások meghaladták a bevételeket.
Az elemzés szerint a humán munkaerő helyét a gépi számítási kapacitás veszi át. Az átcsoportosított munkaerőköltség most a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztését szolgálja, amely a túlélés feltétele lett a technológiai piacon. Felvetődik a kérdés: valójában mennyire a vállalati kultúra, és mennyiben a rideg pénzügyi realitások alakítják a folyamatokat?
Miközben a cégvezetés igyekszik a ‘startupos tempó’ visszaállítását hirdetni, a történetből látható, hogy az ágazat strukturális átrendeződésénél az AI fejlesztéséhez szükséges óriási befektetések sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint a szervezeti reformok. Ez a trend nem csak az Amazonra érvényes – a globális tech cégek mindegyike hasonló döntések és kompromisszumok előtt áll.
