Az utóbbi évek játékipari trendjeiről szóló videó egyre gyakoribb újrakiadások, felújított (remasterelt) és újragondolt (remake) címek körül forog. Megfigyelhető, hogy mennyi klasszikus játék jelenik meg újra, néha kis változtatásokkal, néha szinte változatlanul, felújított grafikával és modernebb technikai megoldásokkal.
Az alkotó személyes tapasztalatain keresztül azt is bemutatja, mennyire könnyű beleesni abba a csapdába, hogy az ember többször is megvásárolja ugyanazt a játékot, sokszor pusztán azért, mert technikai fejlesztésekkel kecsegtetnek a fejlesztők. Felmerül a kérdés: valóban szükséges minden klasszikusnak újra és újra esélyt adni, vagy csupán a nosztalgiát és a pénztárcánkat használja ki a piac?
Az iparág üzleti oldalát, valamint a közönség elvárásait is boncolgatja a videó. Hogyan hat ki mindez a kreativitásra, és valóban megéri-e régi címeket folyamatosan újra elővenni az új ötletek helyett? A kérdés nemcsak a videojátékokra érvényes, hanem a popkultúra egészére, amely láthatóan egyre gyakrabban nyúl vissza a korábbi korszakok sikereihez.
Felvetődik az is: vajon a technológiai fejlődés valóban indokolja a régi játékok újracsomagolását, vagy ez csupán egy mód arra, hogy a kiadók ne kockáztassanak új címekkel? Ezek a dilemmák vezethetnek ahhoz, hogy a játékipar valódi fejlődése helyett inkább önmagát ismétli újra meg újra.
