Az elmúlt évtized legfontosabb, a kriptovalutákat érintő szabályozási törvénytervezete, a Clarity Act, komoly politikai akadályok előtt áll. Bár a szenátusi bankbizottság jelentős többséggel továbbengedte a javaslatot, a valóságban a kulisszák mögött egyre többen aggódnak a siker esélyei miatt.
Látszólag a kormányzat támogatása és a közelgő törvényhozási dátum lendületet adna a folyamatnak, de a háttérben szorító erők hatnak. Itt nem csak pártpolitikai ellentétekről van szó; három jelentős akadály hátráltatja a törvény elfogadását.
Az egyik fő konfliktus az etikai záradékok körül forog, amelyek megtiltanák például, hogy a mindenkori elnök vagy kongresszusi tagok személyesen érintettek legyenek kriptós üzletekben. A demokraták etikai biztosítékokat követelnek Trump elnök családi érdekeltségei miatt, míg a Fehér Ház csak mindenkit érintő, általános szabályokban gondolkodik – az ellentmondás bénítja a tárgyalásokat.
Mindezt tovább bonyolítja a pénzügyi szektor ellenállása. Az Amerikai Bankárok Szövetsége intenzív kampányt folytat a törvény ellen, különösen amiatt, hogy a kriptós platformok betéti kamathoz hasonló hozamot kínálhatnak ügyfeleiknek, miközben maguk a nagybankok is dolgoznak saját blokklánc-megoldásaikon.
A törvényjavaslat sorsa az időzítésen múlik: a rövid, júniusi törvényhozási ablak alatt kellene minden kompromisszumot megkötni, szavazatokat szerezni, és egyesíteni a párhuzamos jogszabályokat. Ha ez nem sikerül, akár 2030-ig elhalaszthatják a kriptopiacok átfogó szabályozását, miközben az amerikai piac lemarad a nemzetközi trendektől.
