A régmúlt Afrika szavannáin, mintegy 300 000 évvel ezelőtt, változatos emberfélék népesítették be a Földet. Megjelenik a Homo sapiens, miközben olyan rokonfajok élnek a bolygón, mint a neandervölgyiek, a gyenyiszovai emberek, sőt, hobbit méretű vadászok is.
A beszélgetés feltárja, hogyan alakultak ki ezek a különböző emberi fajok, és milyen környezeti, éghajlati változásokhoz kellett alkalmazkodniuk. Szó esik evolúciós kísérletekről, vándorlásokról, valamint arról, hogy egy időben akár öt különböző ’ember’ is élhetett párhuzamosan a bolygón, köztük mi, a Homo sapiens is.
Az interjúban olyan kérdések kerülnek elő, mint: Miben különböztünk nagy túlélő versenytársainktól, főként a neandervölgyiektől? Vajon a fizikai adottságok, vagy a társadalmi, szociális viszonyok, illetve a kulturális fejlődés jelentette a döntő előnyt? Hogyan lehet, hogy ma csak egyetlen emberfaj létezik ezek közül?
A felvetések között szerepel, hogy az egyes emberfajok közti kapcsolatokat, hibridizációkat, sőt, a DNS-ünkben máig fellelhető neandervölgyi és gyenyiszovai örökséget is kutatják. Vitára ad okot, hogy az eltűnés hátterében vajon gazdasági versengés, betegségek, éghajlati kihívások vagy akár fejlődő technológia, ruházkodás és együttműködés állhatott-e.
