Képzeld el, hogy egy reggel arra ébredsz, hogy a részvényeidet kényszerűen eladhatják – nem egy vállalati botrány vagy rossz eredmények miatt, hanem mert egy indexbizottság megváltoztatja a meghatározásokat. Pontosan ebbe az izgalmas helyzetbe került most a Microstrategy, amikor az MSCI, azaz a Morgan Stanley Capital International fontolóra veszi a cég kizárását saját indexeiből.
Az MSCI indexei évtizedek óta a globális tőkepiac mértékadó viszonyítási pontjai. Számtalan intézményi befektető, ETF és indexkövető alap használja őket, hogy befektetési teljesítményét mérje – vagy éppen automatikusan kövesse. Amennyiben egy részvényt kivesznek, az érintett alapok kényszerből rövid idő alatt eladják az adott részvényt, ami komoly árfolyam-ingadozást okozhat.
Az oka ennek a lehetséges kizárásnak abban rejlik, hogy az MSCI most azt vizsgálja, a digitális eszközökből – főként Bitcoinból – jelentős mennyiséget tartó cégek valóban a hagyományos vállalatok közé tartoznak-e, vagy valójában inkább befektetési alapként viselkednek. Felmerül tehát a kérdés: hova húzzuk a határt a pénzügyi innováció és a klasszikus működési modelltől eltérő cégek között?
A Microstrategy, élén Michael Saylorral, hevesen tiltakozik az elképzelés ellen, sőt, nemzeti biztonsági ügyet is kreálnak belőle az amerikai szabályozás és a digitális innováció védelmében. Érvelésük szerint elkülöníti őket a valódi alapoktól az, ahogyan a Bitcoint kezelésbe veszik, és hangsúlyozzák a menedzsment döntéshozatali szerepét.
Az egész folyamat rámutat arra is, hogy mennyire központi szerepet tölt be az indexkizárás kérdése a mai piacokon: az MSCI lépései akár több milliárd dollárnyi tőkét is képesek egyszerre megmozgatni, és a kriptovilág egészére visszaható következményeik lehetnek. De milyen irányba indul majd el a szabályozás? A piaci szereplők állásfoglalásai, a jogi és pénzügyi érvek összeütközése tovább bonyolítja a helyzetet, amelynek tétje nem csak egy részvény, hanem az egész szektor legitimitása lehet.
