Ez az interjú Michael J. Flynnt mutatja be, akinek jelentős életműve van a villamosmérnöki és számítógéptudományi területen, különösen a számítógép-architektúra fejlődésében. A beszélgetés során szó esik Flynn szakmai pályafutásának kezdetéről, családi hátteréről, és arról, hogyan választotta ki pályáját, amely korán az elektromos mérnöki és amatőr rádiózás iránti lelkesedésből indult ki.
Feltárulnak az 1950–60-as évek főbb technológiai újításai, valamint a nagyvállalati légkör jelentősége az olyan cégeknél, mint az IBM, ahol Flynn a 7090-es, majd a legendás System/360 fejlesztésében vett részt. Szóba kerülnek a vállalati belső versenyhelyzetek, az akkoriban páratlan mérnöki módszertanok, illetve hogy milyen kockázatot vállalt az IBM, amikor a régi, jól bevált termékeit lecserélte egy forradalmian új architektúrára.
A történet kiegészül azzal is, hogy milyen szereplők és alkotók segítették Flynnt útja során, közöttük kiemelkedő menedzserek, mérnökök, mint Bob Evans és Fred Brooks, valamint a versenytársak, például Seymour Cray.
Külön érdekességként a beszélgetés kitér arra, hogyan született meg a híres Flynn-féle taxonómia, amely a számítógépek architekturális osztályozását segíti. A párbeszéd rávilágít arra, hogy mennyire összefonódott a technológiai fejlődés a piaci igényekkel, és hogy az iparág szereplőit mennyire meghatározta az időben történő technológiaváltás vagy éppen annak elmaradása.
Az interjú olyan kérdéseket is felvet, mint például: Hogyan változtak az oktatási lehetőségek a technológiai cégeknél az évtizedek során? Miként lehet összehasonlítani a művészetek és a mérnöki pálya területeit? Milyen kihívásokkal néz szembe egy úttörő, ha a tudományt és a piacot is szem előtt kell tartania? A beszélgetés egyben releváns tanulságokat kínál azok számára is, akik manapság tervezik a karrierjüket a számítástechnika világában.
