Napjainkban egyre élénkebb a milliárdosokkal szembeni ellenszenv, sokan igazságtalannak tartják az óriási vagyonok gyarapodását a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek fényében. Felmerül a kérdés: tulajdonképpen megváltozott-e, hogy honnan származik ezeknek az embereknek a vagyona?
Az elemzés kétféle milliárdostípust különböztet meg. Az egyik oldalon azok állnak, akik vagyonukat öröklés, politikai kapcsolatok vagy kevésbé átlátható iparágak, például bányászat vagy kaszinózás révén szerezték, a másikon pedig azok, akik valóban hasznos termékeket, szolgáltatásokat nyújtanak vagy milliók számára adnak munkát. A beszélgetés kitér arra, hogy az utóbbi években előtérbe kerültek azok a milliárdosok, akik versenyképes gazdasági környezetben, újító szektorokban alapozták meg sikerüket.
A technológiai ágazat mellett szó esik a szórakoztatásból, sportból, pénzügyi szektorból vagy akár a vendéglátásból jelentős vagyont szerzőkről is. Érdekesség, hogy a mobilinternet elterjedése új lendületet adott az ötletek villámgyors globális terjedésének, amivel az önerejükből meggazdagodók száma világszerte megnőtt.
A beszélgetés ugyanakkor kritikus kérdéseket vet fel: vajon mennyire függetlenek ezek az új milliárdosok a rendszer előnyeitől? Mennyire jogosultak az adókedvezményekre, és az igazságos közteherviselés mennyire valósul meg körükben? Az adózás, a politikai befolyás, illetve a vagyonosok külföldre költözésének társadalmi költségei is vitákat generálnak.
