Két nagyon eltérő valóság rajzolódik ki, amikor a mesterséges intelligencia (AI) natív startupokat és nagyvállalatokat vizsgáljuk: eltérő tempóban, eszközkészlettel és szemlélettel haladnak a digitális transzformáció útján. Online diskurzusok és személyes tapasztalatok alapján gyakran két, szinte összeegyeztethetetlen világ képe rajzolódik ki, ahol csalódás és kölcsönös értetlenség jellemzi a feleket.
Az AI implementálása során a vállalati méret meghatározza a játékszabályokat: a startupok szinte gond nélkül tesztelhetnek újításokat egy szűk ügyfélkörön, míg a nagyvállalatoknál a megfelelőség, jogi biztonság és stabilitás elsődleges szempont – minden döntés nagyobb tétet jelent. Ebben a közegben eltérő fejlődési utak és problémák jelennek meg, a gyors prototipizálás szemben áll a gondos tervezéssel és megfelelőségi auditokkal.
Felmerül az is, miként változtatja meg az AI a szoftverfejlesztés lényegét. Egyes cégeknél a szoftverfejlesztés akár már természetes beszélgetéssé válik az AI eszközökkel, másutt a változtatások először komoly adminisztratív előkészítést követelnek meg. Megosztó kérdés az is, hogy a technikai adósság mennyire válik elhanyagolható problémává az AI által, illetve mennyire válik végleg jogi, üzleti teherré a nagyokra nézve.
Érdekes motívumként jelenik meg a fájdalom szerepe: vajon mikor éri el azt a kritikus szintet a túlhajszoltság vagy lemaradás érzése, amikor a vállalatok tömegesen ölelik magukhoz az AI-megoldásokat? A csapatdinamika, a munkafolyamat vagy a szoftveres eszköztár jelent-e nagyobb előnyt, és hogyan segíthet a vezetői mentalitás a tapasztalatból fakadó ellenállás leküzdésében?
Az előadás végigvezet a legfontosabb megfigyeléseken, és rávilágít, hogy a sebességbeli különbségek, az innováció iránya és az AI szerepe milyen mértékben alakítja át a jövő vállalatainak működését és stratégiai lehetőségeit. Választ keres arra, mely szereplők tanulhatnak, és mit tanulhatnak egymástól, miközben mindannyian alkalmazkodni próbálnak egy radikálisan átalakuló technológiai környezethez.
