Az automatizáció és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése egyre aggasztóbb kérdéseket vet fel a munkaerőpiac jövőjéről. Vezető iparági szereplők, volt Google-vezetők, AI-cégek igazgatói és szakértők egyre határozottabban hívják fel a figyelmet arra, hogy az AI elterjedése akár a belépő szintű, fehérgalléros munkakörök felét is felszámolhatja a következő években.
Világszintű elemzések, például a Világgazdasági Fórum friss jelentése kimutatta, hogy bár a technológiai fejlődés összességében 7%-os nettó növekedést jósol a munkahelyek számában, ezen új munkakörök jelentős része magas szintű AI-hoz kötött szaktudást igényel. Eközben látványos csökkenés látható az adminisztratív, ügyfélszolgálati és egyéb egyszerűbb munkakörök számában.
A Stanford Egyetem új kutatása arra mutat rá, hogy a 22–25 évesek által betöltött, AI által leginkább veszélyeztetett pozíciókban már most jelentős foglalkoztatáscsökkenés tapasztalható. Ezzel szemben az idősebb, tapasztaltabb munkavállalók pozíciói stabilabbak maradnak.
A felszólalók hangsúlyozzák, hogy az automatizáció miatt kialakuló átalakulás nem csupán technológiai, hanem gazdasági és társadalmi kihívásokat is jelent. Felmerül, vajon elegendő új típusú AI-állás jöhet-e létre, és azok mennyire férhetők hozzá a lakosság széles rétegei számára. Ugyanakkor számos szakértő kétségét fejezi ki a várt új munkahelyek volumenével kapcsolatban.
Az innováció pozitív hatásai mellett elindul egy komoly vita a társadalmi igazságosságról, az AI-hoz való hozzáférésről, és arról, miként lehet kezelni azt a korszakváltást, amikor már egyes kreatív és informatikai projektek is drasztikusan rövidebb idő és kevesebb munkaerő révén megvalósíthatók lesznek.
