Az elmúlt években a magántőke (private equity) iparága elképesztő növekedésen ment keresztül, óriási mennyiségű tőke áramlott ebbe az eszközosztályba. A beszélgetés során felmerül, milyen hatással van mindez a társadalomra, ha a legjobb cégek továbbra is privát kézben maradnak, és a szélesebb körű befektetők, például a nyugdíjasok, kimaradnak ezekből a lehetőségekből.
Áttekintik, hogyan változott a befektetések szerkezete: a korábbi 60/40-es (kötvény-részvény) portfóliómodellt egyre inkább a kockázatosabb alternatív befektetések váltják fel. A nulla körüli kamatszint és a könnyű hitelhez jutás révén a magántőke kivételes növekedést produkált, ugyanakkor ezzel együtt túl sok tőke áramlott a rendszerbe, ami hosszú távon leronthatja a hozamokat.
Szó esik a piac telítődéséről, a megjelenő késői belépőkről, illetve arról, hogy ez milyen problémákat okoz: túlárazott eszközök, sikertelen vagy elhúzódó kilépések és a portfóliókezelés nehézségei. Izgalmas kérdésként vetődik fel, hogy vajon milyen jövő vár a magántőkére, illetve hogy a következő trend vajon a magánhitelezés lesz-e.
Kiemelt téma az is, hogy hogyan működnek jelenleg a tőzsdei bevezetések (IPO), mik a hagyományos IPO, a direkt listing és a SPAC (speciális célú akvizíciós cég) fő problémái és lehetőségei. A résztvevők tapasztalatokat osztanak meg nagyobb bevezetésekből, például a Slack és a Coinbase esetéből, és felvetik, hogy milyen módon lehetne átláthatóbbá és versenyképesebbé tenni az amerikai nyilvános piacokat.
A beszélgetés végén előkerül, hogy a jövőben vajon milyen innovatív megoldások jelenhetnek meg a tőkebevonás terén, és hogyan lehet kezelni a jelenlegi rendszer kihívásait a vállalatok és a befektetők szempontjából.
