Több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars-méretű égitest ütközött a fiatal Földdel, aminek következtében bolygónk felszíne izzó magmatengerré változott. Ez a drámai esemény nemcsak a Holdunk születéséhez vezetett, hanem a Föld tengelyének dőlésszögét is létrehozta.
Bolygónk tengelyferdesége – más néven obliquitás – körülbelül 23,5 fokos, és bár idővel kissé változik, a Hold gravitációs ereje segít stabilizálni ezt a szöget. Ez a látszólag jelentéktelen dőlés kulcsfontosságú szerepet játszik az évszakok kialakulásában, hiszen meghatározza, hogy a Nap sugarai az év során hogyan érik a Föld egyes részeit.
Sok tudós vizsgálja, hogyan változik ez a tengelyferdeség több tízezer éves ciklusokban, és milyen hatásai vannak ennek a Föld klímájára. Ezek a kis elmozdulások akár jégkorszakokat is előidézhetnek, vagy befolyásolhatják a globális éghajlat változatosságát. Az a kérdés, hogy mi történne, ha a Föld elveszítené tengelyferdeségét, különösen izgalmas: ilyen esetben megszűnnének az évszakok, ami drámai változásokat eredményezne a bolygó éghajlatában és élővilágában.
Bár a Föld tengelyferdesége több bolygófolyamatban is részt vesz, a tudósok csak találgatni tudnak, valójában milyen lenne életünk ezen éles szög nélkül.
