Az univerzum nagy méretskáláin a gravitációt Einstein általános relativitáselmélete írja le, míg a nagyon kis méretekben a kvantummechanika működik. Amikor azonban egyszerre próbáljuk alkalmazni a két elméletet, a matematikai leírás összeomlik, sőt még maga a téridő fogalma is bizonytalanná válik.
A fizikusok régóta próbálják összehangolni ezt a kettős képet. Newton gravitációs elmélete elindította a gondolkodást a világegyetem működéséről, de az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá váltak a modell hiányosságai. Einstein relativitáselmélete ugyan javított a képen, de szintén nem ad választ minden kérdésre, különösen ott, ahol a kvantumhatások jelentőssé válnak.
A gravitáció egyedisége, hogy nem csak egy erő más részecskék között – hanem a téridő szerkezetének a következménye. Míg a többi alapvető kölcsönhatás részecskék közvetítésével írható le, addig a gravitáció a téridő görbületéből ered. Ez a lényegi különbség okozza, hogy a kvantummechanika és a relativitáselmélet ütközik egymással, amikor egyesíteni próbáljuk őket.
A videó rávilágít arra, hogy két fő irányzat létezik a probléma megoldására: az egyik (például a húrelmélet) a részecskék természetét változtatja meg, míg a másik (például a hurok kvantumgravitáció) magát a téridő geometriát kvantálja. Ezek az elméletek újfajta téridő-struktúrákat, kvantumtereket, sőt lehetséges mérhető jóslatokat is kínálnak. Mindez arra késztet minket, hogy alapjaiban gondoljuk újra, mit is jelent maga a téridő fogalma.
