Adam Savage saját útját meséli el a mérnöki és tudományos gondolkodás világában, miközben elgondolkodik azon, hogy mit is jelent tulajdonképpen mérnöknek vagy tudósnak lenni. Felvetődik, vajon a mérnöki címhez feltétlenül szükséges-e diploma, vagy inkább egyfajta szemléletmód, kíváncsiság és problémamegoldó képesség határozza meg.
Élményei között szerepel egy különleges kanadai hagyomány, ahol a mérnökök gyűrűt viselnek, illetve személyes pillanatok is, amikor szakmabeliek már egyenrangú félként tekintenek rá. Elmeséli, hogyan vált számára természetessé, hogy annak ellenére, hogy nincs diplomája, mégis mérnöki, tudományos közösség részeként gondolhat magára.
A beszélgetés kitér arra az ősi emberi ösztönre is, miszerint mindig is voltak, akik a környezetüket formálták és problémákat oldottak meg, függetlenül attól, hogy ezt hivatalos titulusokon keresztül vették-e számba. Felmerül a kérdés: vajon hol húzódik a határ cím és hozzáállás között?
Érdekes téma még a filmben a műhelymunka, például a forgácsok újrahasznosításának lehetőségei, valamint az alkotás, az alkotók iránti tisztelet és az összetartozás érzése, mely még napjaink technológiával teli világában is fontos kapocs.
