Az emberi lét alapvető kérdései kerülnek górcső alá: hol húzódik a határ ember és gép között, hogyan alakulhat ki az öntudat szilícium alapú rendszerekben, vagy akár képesek leszünk-e olyan robotokat építeni, amelyek felteszik a kérdést: Ki vagyok én?
Az univerzum eredete és a földi élet gyökerei is izgalmas dilemmákat vetnek fel. Lehetséges, hogy a Föld élővilága valójában marsi eredetű, hiszen ősi meteoritokban olyan bizonyítékokat keresnek, amelyek a marsi élettel kapcsolatosak lehetnek. A tudósok arról is beszélnek, miként alakult ki a Mars mágneses mezeje, miért veszítette el azt, és mit jelenthet ez az élet terjedésére nézve.
Az élő szervezetek, sejtek és érzékszervek működését a kritikus egyensúly és a finomhangoltság jellemzi. Az evolúció során a túlélés és alkalmazkodás érdekében az élőlények a stabilitás és összeomlás határán egyensúlyoznak – ezt szemléltetik sejtszinten, az érzékszervek finomságában és akár társadalmi rendszerekben is.
Felmerül az emberi döntések szabadságának, a szabad akarat problémájának kérdése is: Vajon valóban urai vagyunk saját tetteinknek, vagy csupán egy biológiai hálózat játékszerei vagyunk? A társas kísérletek bemutatják, miként befolyásolja az emberek döntéseit a szabad akaratba vetett hit, és hogyan formálja morális viselkedésünket.
Neuroszámítógépek és új generációs csipek fejlesztésével kutatók arra törekednek, hogy a sokmilliárd idegsejtet utánzó rendszerek képesek legyenek az emberi agy működésének modellezésére. Lehetséges-e, hogy egy gép valaha is öntudatra ébred? Az agyi emlékek feltöltése, az elme digitális bővítése szintén forradalmi lehetőségeket tartogat.
A társadalmi viselkedés gyökereit, a morális érzék kialakulását, valamint a csoportok közti megosztottságot is vizsgálják: már a kisgyermekekben is tetten érhető a saját csoport preferálása, amely a későbbi társadalmi konfliktusok alapja lehet. Vajon hogyan győzhetjük le a megosztottságot?
Kiemelt szerepet kap a szégyen mint társadalmi kontroll mechanizmus: Képesek vagyunk-e a közösség erejét használva együttműködést kialakítani és visszaszorítani az önzést? Illetve mi lehet a szerepe a morális értékeknek és a közös tapasztalatoknak a fejlődésünkben?
Végül a világ és a valóság természetére is rákérdeznek: Vajon a kvantumfizika és az idegtudomány révén közelebb kerülünk az igazsághoz, vagy épp ellenkezőleg, egyre több a kérdés az univerzum valódi mibenlétéről?
