Különösen érdekes a mesterséges intelligencia (AI) piacának jelenlegi állapota, hiszen egyre többen vetik fel a kérdést: valóban egy óriási buborék növekszik körülötte? Miközben szakértők és befektetők egyaránt beszélnek arról, hogy egy esetleges buborék fenyeget, a beruházások üteme sem lassul. Sokak szerint ez a helyzet nem hasonlítható a hagyományos piacokhoz, különösen, ha felmerül az úgynevezett mesterséges általános intelligencia (AGI) létrejöttének lehetősége.
Az iparág vezetői gyakran úgy gondolják, hogy aki először hoz létre AGI-t, potenciálisan a jövő birtokosa lehet, akár tudományos-fantasztikus értelemben is. Abban azonban nincs konszenzus, hogy az AI-piac tényleg ‘mindent visz’, vagyis egyetlen cég fogja-e dominálni ezt a területet. Történelmi példák, mint a távközlési vagy vasúti boom, arról tanúskodnak, hogy a versenytársak gyorsan cserélődnek, sok egykori nagyvállalat mára már feledésbe merült.
Felvetődik a kérdés, mi marad egy esetleges AI-lufi kipukkanása után. Míg korábbi technológiai forradalmak után infrastrukturális örökséget élvezünk (pl. vasút, villamoshálózat, optikai kábelek), az AI esetén a speciális adatközpontokban lévő chipek viszonylag gyorsan elavulnak. Ezek a drága GPU-k többnyire nem használhatók más területeken, az így létrejött infrastruktúra újrahasznosítása kérdéses.
Egy további jelentős kérdés, hogy a piacot végül a nagy kereskedelmi modellek vagy az egyre fejlettebb, nyílt forráskódú AI-rendszerek határozzák meg. Ha utóbbiak elég jók lesznek, könnyen elképzelhető, hogy az AI tényleges értékét nem a piaci szereplők aratják le, hanem a társadalom egésze profitál belőlük fizetés nélkül.
