Mi történne, ha a Nap helyét az univerzum legbizarrabb objektumaival cserélnénk le? Az alkotó először a Szíriusz B fehér törpéjével kezdi a gondolatkísérletet. A Föld gyorsan egy jeges, sötét világba fagy, ám az óceán mélyén élő közösségek tovább élnek a bolygó belső hőjétől.
A következő lépésben egy neutroncsillag kerül a Nap helyére, amely láthatóan csodálatos éjszakai égboltot és Einstein-gyűrűket varázsol, miközben halálos mennyiségű röntgensugarat zúdít a bolygóra. A jelenség mögött történelmi tudományos viták és felfedezések tárulnak fel, amelyeket legendás csillagászok neve fémjelez.
Magnetár esetén különféle pusztító jelenségek játszódnak le, ahol a csillag hatalmas energiakitörései szó szerint elpárologtatják a Föld légkörét pillanatok alatt. Eközben betekintést nyerhetünk a csillag belső, egzotikus szerkezetébe is.
A zavaró elképzeléseket egy vörös szuperóriás, Betelgeuze követi: a Föld ekkor valójában egy csillag belsejében találja magát, ahol minden irányban égető, végtelen kékes fény veszi körül.
Ezután egy Wolf-Rayet csillag következik, amely saját tömegével felérő csillagszelével és káprázatos ultraibolya ragyogásával gyakorlatilag elpusztítja a Földet. Az extrém viszonyok között a bolygó teljesen átalakuló, ragyogó ködben úszik.
A végső kísérlet a galaxis szupermasszív fekete lyukát helyezi a Nap helyére. Időeltolódás, hatalmas ár-apály erők, és különleges égi látványosságok jelennek meg, mint például az Einstein-gyűrű és a lenyűgöző akkréciós korong. Az égi háttér lenyűgöző, ugyanakkor hátborzongató és végzetes.
