A nyílt prérin élő 19. századi cowboyok mindennapjai kemények és egyszerűek voltak, ami az étkezéseikben is tükröződött. A film betekintést nyújt e korszak ikonikus alakjainak étrendjébe, bemutatva, hogy legtöbbször babot, kukoricakenyeret, sózott sertéshúst és korlátozott mennyiségű, egyszerű alapanyagokból készült ételeket fogyasztottak.
A legendás marhahajtások során hosszú hónapokig csak a csekély kínálatú csikóskocsiból lehetett választani. Ahogy elhangzik, a cowboyok számára fontos volt a jó szakács, aki jellemzően maga is korábbi cowboy volt, és akinek kreativitása nagyban meghatározta az ételek változatosságát.
A videó felidézi, hogy a különböző cowboyok – legyenek mexikóiak, afroamerikaiak vagy más nemzetiségűek – étrendje sok közös pontot mutatott, ugyanakkor egyes vidékeken gazdagabb volt a kínálat, például Montana régiójában. Szó esik a konyhai eszközökről, a korabeli főzési technikákról, a beszerzési lehetőségekről, sőt, még a marhák vágásának etikájáról is.
Érdekességként előkerül a sonka, a „Rocky Mountain oyster” és a vadászatból származó ételek kérdése is, illusztrálva, milyen találékonynak kellett lenniük, hogy változatosabb fogásokat tudjanak készíteni a vadonban. A főzés során használt receptek között eredeti 19. századi hadseregszakács kézikönyvekből származó bab- és kukoricakenyér-leírások is helyet kapnak.
A városi élet iránti vágy és a nagyobb komforttal járó ételek is megjelennek, csakúgy mint a különböző földrajzi régiók (Texastól Montanáig) közötti különbségek. A beszámoló végig nyitva hagyja, hogy melyik étel, régió vagy megoldás bizonyult a legjobbnak vagy legízletesebbnek.
