Az elmúlt években egyre többször merül fel a kérdés: hogyan gyorsíthatjuk fel még jobban a technológiai fejlődést, különösen a mesterséges intelligencia és a robotika terén? A témát két kiemelt mozgatórugó határozza meg: a geopolitikai verseny – elsősorban Amerika és Kína között – valamint a világszintű demográfiai változások, amelyek sok országot gazdasági és társadalmi kihívások elé állítanak.
Ezek a tényezők együtt azt eredményezik, hogy a gyorsítás az alapértelmezett politika lett világszerte, különös tekintettel a fejlett országokra, ahol a népességcsökkenés vagy stagnálás miatt sürgető igény mutatkozik az automatizációra. Kiemelt példaként Japán hosszú ideje alkalmazza a robotizációt az idősgondozásban, de a kérdés sokoldalú: vajon hogyan tartható fenn a gazdasági növekedés és társadalmi stabilitás mindezek közepette?
Felmerülnek azonban komoly aggályok is a gyorsítás lehetséges kockázataival kapcsolatban. A kriptovaluta piacot megrengető FTX-botrány példája intő jel lehet arra nézve, hogy mennyire sebezhetőek a gyorsan fejlődő technológiák, ha etikátlan vagy rosszul kezelt ügyletek történnek. Milyen következményekkel járhat egy ilyen mély válság a mesterséges intelligencia világában?
Társadalmi szinten főként a munkahelyek kérdése vet fel komoly vitákat: a technológiai fejlődés elkerülhetetlenül automatizál bizonyos munkaköröket, ez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezethet, felerősítve az AI-val szembeni ellenérzéseket. A videó felveti továbbá azt is, hogy a mesterséges intelligencia akár bűnözők kezébe is kerülhet – például a vegyi, biológiai fegyverek előállításának megkönnyítésével –, ami újabb, eddig nem látott kockázatokat jelenthet.
Végül szó esik arról, miképp reagálhatnak erre a politikai rendszerek: mennyire kaphatunk túlszabályozást vagy épp ellenkezőleg, deregulációt, s ezek milyen hatással lehetnek a technológiai fejlődés ütemére és társadalmi elfogadottságára. Mindezek a kérdések egyre sürgetőbbek a jövő választásai, politikai döntései és társadalmi vitái szempontjából is.
