Az arany árfolyama az elmúlt időszakban meredek emelkedést mutatott, amely számos befektetőt vonzott be a piacra. A befektetési menedzserek és elemzők most úgy látják, hogy az arany elérheti az 5000 dolláros unciánkénti árat a következő egy év során, sőt, egyesek már rövid távon is reálisnak tartják a 4000 dolláros szint elérését. A jelenlegi mozgás mögött strukturális és makrogazdasági tényezők állnak, például a dollár gyengülése, a központi bankok élénkülő kereslete — különösen Kínában —, valamint a tőzsdén kereskedett aranyalapok (ETF-ek) iránti rekordérdeklődés.
Érdekességet jelent, hogy miközben a részvénypiacok is történelmi csúcsokat döngetnek, az arany iránti kereslet továbbra is megmarad, sőt, növekszik. Ez a szokatlan párhuzam a stratégiák sokféleségét vonzza, mivel az arany továbbra is kiemelt szerepet tölt be a portfóliókban, mint alacsony volatilitású és a részvénypiaci esésektől független eszköz. Az infláció, a monetáris politikai bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok mind hozzáadnak ahhoz az úgynevezett „bizonytalansági prémiumhoz”, amely az arany árát felfelé hajtja.
A befektetők számára a leghatékonyabb hozzáférés kérdése is felmerül: fizikailag birtokolják az aranyat, vagy ETF-eket vásároljanak, amelyek egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb módot kínálnak a piaci kitettségre. Ezalatt az aranybányász cégek részvényei csak korlátozott mértékben követik az arany árának emelkedését, mivel vállalatspecifikus kockázatok és költségek is jelentkeznek náluk.
Az interjú során szóba kerül az ezüst és más ipari fémek kilátása is, amelyek időnként az arannyal párhuzamosan vagy éppen eltérően teljesítenek, tovább színesítve a befektetési lehetőségeket a nemesfém szektorban.
