Az ipari hulladéklerakók világszerte nemcsak bűzzel, hanem láthatatlan, veszélyes metángázzal is szennyezik a környezetet. Afrikai városokban egyre gyakoribbak a hulladéklerakók tüzei, melyek súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek, különösen a környéken élő gyermekek számára.
A metánkibocsátás csökkentése alapvető jelentőségű a klímaváltozás lassításában, hiszen ez az üvegházhatású gáz rövid távon jelentősen erősebb, mint a szén-dioxid. A megfelelő hulladékkezelés és a szerves anyagok újrahasznosítása, például komposztálása, gyorsan érezhető javulást eredményezhet a helyi közösségek életminőségében és a globális felmelegedés mérséklésében.
Az előadás rávilágít arra is, hogy a fejlődő gazdaságok – különösen Afrikában – előtt nagy kihívás áll: egyszerre kell előmozdítaniuk a társadalmi jólétet és minimalizálniuk káros emisszióikat. Az energiatermelés és a mezőgazdaság (például rizstermesztés) szintén kulcsfontosságú szektorok a metánkibocsátás szempontjából, ahol már működő, innovatív helyi kezdeményezések születtek.
Szükség van határozott szabályozásra, befektetésekre és közösségi összefogásra annak érdekében, hogy a vállalatokat, önkormányzatokat és gazdálkodókat egyaránt valódi, fenntartható cselekvésre ösztönözhessük. Eközben fontos kérdések merülnek fel: hogyan lehet igazságosan megosztani a fejlődés terheit, és miként tudják az érintett országok saját erőforrásaikat hatékonyabban mozgósítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében?
