Egy meghökkentő bírósági ügy került napirendre: egy felnőttfilmes produkciós cég pert indított a Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata ellen azzal a váddal, hogy az óriáscég ezreket töltött le, sőt osztott meg felnőtt tartalmakból BitTorrent hálózatokon keresztül, állítólag azért, hogy mesterséges intelligenciarendszereit ezekkel az anyagokkal tanítsa. A vád szerint ezek a letöltések a Meta saját IP-címeihez köthetők, és a felperes százmilliós kártérítést követel.
Bár a Meta határozottan tagadja mindezt, és hangsúlyozza, hogy semmilyen tiltott, felnőtt tartalom nem került AI-tréningadatbázisaikba, a történet komoly kérdéseket vet fel arról, mennyire kontrollált az adatgyűjtés folyamata a technológiai cégeknél. Felmerül, hogy ha a letöltések valóban megtörténtek, azt esetleg kizárólag egyéni felhasználók, dolgozók vagy látogatók tehették meg, nem vállalati utasításra.
A helyzet különösen érdekes, mert rávilágít a mesterséges intelligencia-fejlesztés egyik legnagyobb kihívására: az adattartalmakból egyre inkább hiány van, és a nagy, változatos és legális adathalmazok megszerzése egyre nehezebbé válik. Miközben a cégek az egyre életszerűbb, komplex viselkedések modellezéséhez minőségi videós adatokat keresnek, csupán jogvédett, drága és nehezen hozzáférhető forrásokban találnák meg, amire szükségük lenne. Így a joghatárok és etikai kérdések ütközése kikerülhetetlenné válik.
Nyitott kérdés, meddig merészkednek el a cégek az adatgyűjtés kreatív formáiban, hol húzódik az innováció és a szerzői jogok közötti határ, és hogyan alakulhat a jövő joggyakorlata ezen a területen. Mindez jól tükrözi a mesterséges intelligencia fejlesztés jelenkori legnagyobb dilemmáit és kihívásait is.
