Az internetes tartalomfogyasztásban egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a mesterséges intelligencia által generált képek, videók és szövegek. Különféle platformokon jelennek meg a furcsa, sokszor felismerhetően digitális tartalmak, amelyek az emberi alkotások és a gépi kreációk közötti határvonalat egyre jobban elhomályosítják.
Felmerül a kérdés: hogyan ismerhető fel, hogy egy interneten látott vagy hallott információ valós-e, vagy csupán egy szoftver produktuma? Az új eszközök – mint például a Sora vagy különféle hangklónozó rendszerek – megjelenése lehetővé tette, hogy percek alatt valósághűnek tűnő videókat vagy élethű hangokat lehessen generálni, akár hírességek vagy hétköznapi emberek arcával, hangjával.
Miközben rendkívül könnyűvé válik az ilyen tartalmak készítése, az etikai és jogi dilemmák is megsokszorozódnak. Vajon hogyan kezelhető, ha egy elhunyt híresség „digitális feltámasztása” kelt visszhangot, vagy ha egy magánszemély beleegyezése nélkül jelenik meg manipulált formában videóban?
Az adásban szó esik a mesterséges intelligencia fejlődésének tempójáról, az adataink minőségének és mennyiségének szerepéről, valamint a tartalmak felismerésének nehézségeiről a hétköznapi felhasználók számára. Felszínre kerülnek azok a társadalmi hatások is, amelyek a valóságba vetett bizalom megrendülésével, illetve a politikai vagy személyes meggyőződések manipulálhatóságával járnak.
