Az utóbbi években azzal szembesülhettünk, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése rendre felülmúlja még a legnevesebb szakértők várakozásait is. Új AI-modellek olyan tudományos problémákat oldanak meg, amelyeket korábban évtizedekre tartottak volna elképzelhetetlennek, sőt, már publikált tudományos dolgozatokat is képesek írni.
Kiemelten érdekes kérdés, hogy miért alulbecsülték a szakemberek az AI haladását — például matematikai tételek igazolásában vagy programozási kihívások leküzdésében. Ezekre a területekre jellemző, hogy akár minimális infrastrukturális változás mellett, pusztán szoftveres úton történhet mérföldkő-átlépés.
Felmerül az ellentmondás, hogy a fizikai munkákat (például teherautó-sofőrök vagy robotizáció) érintő előrejelzések többnyire nem váltak valóra, így a munkahelyeket érintő automatizáció vártnál lassabban halad. Emellett szó esik a piacgazdaság és a tudományos világ eltérő tempójáról és akadályairól is.
Vajon tényleg csak az új generációs kutatók és fejlesztők törekvésein múlik a technológia fejlődésének sebessége? Lehet mindenki tudós egy-két évre? A közeljövő kérdése, hogy az AI meghódíthatja-e a tudományos világot, vagy a fizikai valóság még sokáig ellenáll.
