Az utóbbi időben egyre több figyelem irányul arra, hogyan tekintünk az AI-modellekre, és hogyan viszonyulunk hozzájuk emberi szempontból. Egyes cégek, például az Anthropic, már azt is szabályozni kezdték, hogy hogyan beszélünk a mesterséges intelligenciával – megtiltva a szándékos, ismétlődő bántó viselkedést a chatbotjaik felé.
Felmerül a kérdés, mennyire indokolt emberszerű tulajdonságokat tulajdonítani ezeknek a rendszereknek, amelyek lényegében hatalmas adatközpontokban futó matematikai modellek, és egyes híres vállalatvezetők szerint a mesterséges intelligencia már-már érző entitásként kezelendő. Itt húzódik a határvonal a valóságos technológia és a túlzó technológiai mítoszok között.
A videó felvillantja, hogyan próbálják a legnagyobb tech cégek – köztük az OpenAI, a Google vagy az Nvidia – a mesterséges intelligenciának új imidzset adni: az AI-t „szuperintelligenciaként” aposztrofálják, ami nemcsak a piaci érték növeléséhez, hanem a vállalati építkezések indoklásához is eszközt nyújt. Ugyanakkor a háttérben nem minden növekedési tendencia pozitív: a finanszírozás, az adósságkockázat és a valódi üzleti teljesítmény már korántsem olyan makulátlan, mint amit a felszínen látni engednek.
Emellett izgalmas kérdéseket vet fel, hogy mennyire lehet mesterséges módon fenntartani egy technológiai hype-ot, miközben az alaptevékenység stagnál vagy akár hanyatlik, illetve milyen etikai és társadalmi hatásai lehetnek annak, ha az AI-tól már emberszerű érzékenységet is elvárunk.
