Elon Musk és az XAI jogi lépései dominálták a hét AI híreit: egy mérnökük – aki most az OpenAI-hoz távozik – a vádak szerint fejlett mesterséges intelligenciához kapcsolódó információkat vitt magával, többek között érzékeny céges adatokat és részvényeket értékesített. Felmerül a kérdés: mennyire védhetők az AI fejlesztések üzleti titkai, és milyen kihívásokat jelent az iparágon belüli munkaerőmozgás?
Egy fénykép is kering az OpenAI San Francisco-i bázisáról, amelyen állítólag egy fejlesztési fázisban lévő Nvidia DGX B200 rendszer, illetve egy ‘AGI-ketrec’ látható; ezzel kapcsolatban sok a találgatás és a humor. Vajon tényleg ilyen formában tudják majd biztonságosan kordában tartani a szuperintelligenciát?
Az AI közösség figyelme újabb botrányra is irányul: a Deepseek hirtelen népszerűségét hamisított közösségimédia-profilok és mesterségesen generált hype fújta fel, ami nagy hullámzást okozott a tőzsdén. Hol a határ a valódi forradalmi fejlesztés és a mesterséges hype között?
Közben az OpenAI és a ChatGPT egyre szorosabb felügyelet alá vonja a felhasználói beszélgetéseket, sőt, súlyos esetben a rendőrséggel is felveheti a kapcsolatot, ha veszélyt lát. Ez új szintre emeli az AI etika és adatvédelem kérdéseit: meddig tart a felhasználók privát szférája?
A szakmai közélet hevesen vitatja az AI ‘hallucinációk’ társadalmi hatását; friss tanulmányok azt sugallják, hogy a generatív modellek mindenkit be tudnak rántani saját alternatív valóságukba. Ez felerősíti a felelősség kérdését is: ki viseli a következményeket, ha AI befolyás alatt álló emberek helytelen döntéseket hoznak?
A Meta új szuperintelligencia-laborja is nehézségekkel küzd: a nagy fizetésekkel szerzett kutatók között sokan gyorsan távoznak vagy visszatérnek korábbi munkaadóikhoz, ami felveti a kérdést: meg lehet-e venni az AI forradalmat pénzzel, vagy a kultúra és a vízió legalább ennyire fontos?
