Maximilian Janisch előadásában azzal foglalkozik, hogyan alakította át a mesterséges intelligencia (MI) a matematika és a tudomány különböző területeit történelmi visszatekintésen keresztül. Felvázolja, miként fejlődött a gépi intelligencia a kezdeti lépéseitől, mint az antiküthérai szerkezet vagy a 19. századi mechanikus számológépek, egészen a mai modern MI alkalmazásokig.
Fókuszba kerül, hogy a számítástechnika és algoritmusok fejlődését miképpen segítette elő a hardver és adatbőség robbanásszerű növekedése. Szó esik a Moore-törvényről és annak korlátairól, valamint arról, hogyan járultak hozzá szoftveres áttörések – például a transformer architektúrák vagy a perceptron – a jelenlegi MI képességekhez.
Az előadás érdekfeszítő példákat mutat be arra, hogyan ért el MI új eredményeket a tudományban és matematikában. Ilyen például a Google PageRank, a sakknagymesterek vagy a go bajnokok legyőzése, illetve a fekete lyuk első képének elkészítése gépi tanulással.
Felmerül a kérdés, hol húzódik a határ: vajon meddig segítheti MI a matematikát és tudományt? Hozhat-e számottevő újítást olyan területeken, mint a fehérjeszerkezet-előrejelzés (AlphaFold), mátrixszorzási algoritmusok (AlphaTensor) vagy a matematikai bizonyítások automatizálása (AlphaProof)? Az előadás nemcsak a történelmi ívet rajzolja meg, hanem új kapukat is felvet a jövő tudományos áttörései felé.
