Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fennállásának 80. évfordulóján komoly válsággal néz szembe, amelyben egyesek szerint az Egyesült Államok szerepe különösen meghatározó. Eddig az USA jelentős anyagi támogatást nyújtott az ENSZ-nek és humanitárius szervezeteinek, most azonban látványos forráskivonás tapasztalható, miközben a globális értékekről – például az államhatárok sérthetetlenségéről – is megkérdőjeleződik az amerikai elkötelezettség.
Újabb lendületet ad a vitáknak, hogy több ENSZ-tagállam, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada, csatlakozott a palesztin államiság elismeréséhez. Ez szimbolikus lépés, bár Izrael helyzetén várhatóan alig változtat, hiszen az amerikai támogatás erőteljesen érvényesül az izraeli politikában.
A beszélgetés három lehetséges jövőképet is felvázol: egy függetlenebb, akár „renitens” ENSZ-t; egy pénzhiánytól szenvedő, lassan hanyatló szervezetet; illetve egy „trumpizált”, amerikai érdekek által dominált irányt. A különböző forgatókönyvek között jelentős az eltérés, még annak kérdése is bizonytalan, hogy Amerika mennyire fog elköteleződni a továbbiakban globális ügyek mellett.
Felmerül, hogy az ENSZ át tud-e menni egy reformidőszakon, és valóban képes lesz-e alkalmazkodni a mai geopolitikai kihívásokhoz, vagy rövidesen olyan sorsra jut, mint hajdan a Nemzetek Szövetsége. Kulcstéma, hogy a világszervezet fennmaradása vajon tagjai valódi akaratának függvénye-e, és hogy történhetnek-e valódi, mélyreható változások.
